Templomunk története

Szent Demeter templom

Mielőtt a templomról magáról szó esnék, említést kell tenni a településről egy pár gondolat erejéig.

Domoszló a gyöngyösi járáshoz tartozó, Mátra-aljai 2150 főt számláló település, amely már a kőkorszakban lakott hely volt, hiszen erre utal a falu határában talált több kőkori lelet, úgymint csiszolt kőbalta, kézi malom darabja. Az Oroszlánvár körül – mely 10 km-re a Mátra belsejében található - későbronzkori bronzsarlót, a víztároló építésénél pedig VII. sz. eleji germán sírleletet találtak. Domuzlov falut 1263-ban az Aba nembeli Kompolthy család tagjai kapták adományul. III. Endre király 1296-ban engedélyt adott a Kompolthyaknak a domoszló határában nyitott vasércbányák művelésére. Az ide települő idegen bányászok pedig különféle bányászkiváltságokat nyertek.

A falu területén a régmúlt legfontosabb emléke a már 1332-37-es pápai tizedjegyzékben említett Szent Demeterről elnevezett műemlék templom. Az akkori román stílusú templomnak félkörös apszisa a XV. században hozzátoldott gótikus templom szentélyéül szolgálhatott. A támpilléres torony is a XV. században keletkezhetett. A török hódoltság idején a XVII. század első felében a templomot megrongálták, felgyújtották, majd 1683-ban a törökök el is foglalták. Az 1683 és 1695 közötti falupusztulás idején még romosabbá vált, ennek ellenére az 1696-os templomösszeírás megemlíti a község kőtemplomát. A Rákóczi-szabadságharc alatt azonban teljesen használhatatlanná vált. A község új telepesei számára Mercz plébános 1737 körül Nepomuki Szent János tiszteletére fából készíttetett szükségtemplomot, ugyanakkor felségfolyamodványt intéztek az uralkodóhoz, hogy Szent Demeter romokban heverő régi templomát újjáépíthessék. Az uralkodó 400 Ft segélykiutalást engedélyezett, így aztán 1737 és 1739 között új hajót építettek a középkori toronyhoz. Ennek során a XV. században épült hajó falainak felhasználásával újjáépítik a templomot és a sekrestyét, valamint az egész templomot újraboltoztatják. A jól megépített templomról sokáig nem lehetett hírt találni, mígnem 1851-ben említik főszolgabírói jelentésben a templom viharok általi megrongálódását. Ezért 1852-ben Krefli József építőmester tervei alapján Dekelman József vállalkozó a helyreállítás kapcsán a korábban szentélyként használt románkori templomocskát elbontva, trapéz alakú új szentélyt, és északra nyíló sekrestyét épített. Ekkor nyerte el a templom mai alakját, melynek most már jellege: dombon álló, középkori toronyhoz épült, egyhajós keletelt barokk templom, gótikus részletekkel. Ha így megnézzük a templom alaprajzát, akkor jól látható, hogy az egy keresztformát ábrázol, amely mutatja, hogy a falu népe a keresztre, Krisztus keresztjére épít, és bátran vállalja a maga keresztjét is.

A nyugatra nyíló főbejáraton belépve a templomba rögtön szemünkbe tűnik az itt élő hívek nagylelkűsége, melyről kettő emléktábla tanúskodik, mivel a templom 1975-ben, és 2000-ben is fel lett újítva. Beljebb lépve a kórus alatt balra a lourdes-i barlang kicsinyített mása található, vele szemben a gyóntatószék, melyben a hívek letehetik lelkiismeretük terheit, újra és újra megtapasztalhatják a Jó Isten végtelen irgalmasságát, és hosszan tűrő szeretetét, mellyel talpra tudja állítani az elesett embert.

Még itt a kórus alatt található 4 szobor: Kis Szent Teréz, egyháztanító szobra, akinek ereklyéjét a szeptemberi missziós hét alkalmával hazánk templomaiban is megtekinthettük, sőt pár percre egyházközségünket is meglátogatta, amikor útban Eger felé megállt az ereklyét szállító autó, annál a kápolnánál, amelyet talán a régi – a korábban említett - szükségkápolna védőszentjéről Nepomuki kápolnának tisztelünk. Terézt a missziók társvédőszentjeként is tiszteljük. Szent Rita szobra, aki mint feleség, édesanya, majd szerzetesnő sokat elmélkedett Krisztus kínszenvedéséről, és jutalmul megkapta a töviskorona egy tövisének helyét a homlokára. Őt a lehetetlenségek szentjeként tartjuk számon. A harmadik szobor Szent Anna  leányával, Máriával. Őt mint Krisztus nagyanyját kiváltságos patrónaként tiszteljük. Valamint Szent Antal szobra, akit, mint Ferences szerzetest, az evangélium hirdetőjeként, és a segítő szeretet apostolaként tisztelünk. Jelmondata: „A prédikálónak le kell szállnia az emberekhez, majd ismét föl kell emelkednie, hogy az elesett embereket magával emelje.”

Beljebb lépve, a templom hajójában találjuk magunkat, melyet három barokk stílusú boltíves, színes üvegablak világít meg. Az ablakokon láthatjuk Boldog Apor Vilmost, püspök vértanút, aki a második világháború utolsó napjaiban áldozta életét a rábízottakért, miközben az óvóhelyen rejtőző lányokat, asszonyokat védte meg az orosz katonáktól. A következő ablakon Szent Istvánt, államalapító királyunkat, s a harmadikon egy Szentírási jelenetet, Mária látogatását Erzsébetnél tekinthetjük meg.

A templom belső falának északi oldalán, a középső boltív alatt hatalmas szekkó mutatja be Szent Demeter dárda általi vértanúhalálát. A fő motívum körül láthatóak az adott  kor, a III.-IV. század vértanúhalálainak jellemző típusai, úgymint lenyilazás, oroszlánokkal való széttépetés és keresztre feszítés. „A vértanúk vére, a keresztények magvetése”

A hajó középső boltívének mennyezetén láthatjuk János Apostol Jelenések Könyvéből a Napba Öltözött Asszonyt, körülötte az angyali seregekkel. A bibliai jelenet körül sorakoznak magyar szentjeink, úgymint: Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Gellért, valamint Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent László és Kapisztrán Szent János.

A déli oldalfalban a középső ablak alatt egy oldalbejárat jellegű boltíves bemélyedésben szobor alakban is láthatjuk Szent István királyunkat. Az ok, amiért annyi a formában található szent királyunk (üveg ablak, falfestmény, szobor), talán az lehet, hogy ő ajánlotta hazánkat a Boldogságos Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának oltalmába, melyet október 8.-án ünnepeltünk. A magyar nép ezért is tiszteli a Szűz Anyát, hiszen, ha belegondolunk, a házasulandók esküszövegébe, csak egyedül Magyarországon található benne Mária említése - külön pápai engedéllyel.

A hajó első boltívének mennyezetén szintén egy összetett jelenetet láthatunk, melyben a fő alak Krisztus, mint király jelenik meg előttünk, ahogyan azt Izaiás próféta jövendölésében is olvashatjuk: „ Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját.” Mellette látható Krisztus földi helytartójának, a római pápának hármas koronája, a tiara, az angyalok kezében, körülötte pedig a nép, Isten népe. Ebből a jelenetből is kitűnik, hogy bár Krisztus az egész világ Ura, mégis az általa alapított Egyház földi irányítását Péterre, és utódaira hagyta, hogy tanítását híven továbbadva, és terjesztve, vezessék az embereket Őhozzá, és a Mennyei Atyához, aki mindenkit hazavár a Mennyek Országába.

A szekkó négy sarkánál látható a négy evangélista, kezükben az éppen készülő evangéliumokkal, alattuk pedig jelképeik: Máténál az angyal, Márknál az oroszlán, Lukácsnál a bika, és Jánosnál a sas.

A szentély bejárata mellett két oldalon két mellékoltár található. A jobb oldalon egy gyönyörű barokk stílusú hordozható Mária képet találunk, tetején koronával. A bal oldalon lévő kép pedig a Fájdalmas Szűz Anyát ábrázolja. Mellette a falon található Urunk Szent Keresztje, mely az értünk hozott áldozatra, és a földi élet végességére hívja fel figyelmünket. Előtte viszont az ugyancsak barokk stílusú keresztelőkút, és a húsvéti gyertya az újjászületést, és Krisztust, mint a világ világosságát jelképezi.

Mielőtt belépnénk a szentélybe, a hajót és a szentélyt elválasztó fal homlokzatán látható falfestményen angyalokat lehet látni, akik kezükben tartják a kelyhet, és a szentostyát, mely arany színében kidomborodva tündököl, kiemelten jelezve Krisztus testét és vérét, valamint a legnagyobb, és legszentebb áldozatot, melyet Krisztus értünk emberekért hozott az Atya iránti engedelmességből, és az irántunk érzett szeretetből. Emellett a fő motívum mellett lehet két oldalon látni a domoszlói embereket, amint aratnak, és amint szüretelnek, háttérben a domoszlói templommal, mely jelzi, hogy munkájukat Isten dicsőségére és maguk, valamint embertársaik megszentelődésére végzik.

Templomunk belső falán körben természetesen megtalálható a keresztút is, mely Takács István festőművész munkája után készült olajfestményekből áll.

Lépjünk be a szentélybe, melyet kettő, szintén barokk stílusú, festett üvegablak világít meg, amelyek 2001-ben készültek Hegedűs Ferenc atya plébánossága idejében.

Az egyiken Assisi Szent Ferenc látható, a Ferences rend megalapítója, akit III. Ince pápának ezekkel a szavakkal mutatott be a bíboros: „Úgy hiszem, ő az, aki által az Úr az Egyház hitét az egész világon meg akarja újítani.” A másikon az Irgalmas Jézus látható, akinek oldalából piros és fehér sugarak törnek elő. A fehér sugár a vizet jelképezi, mely a lelkeket tisztítja meg, a piros a vért, ami a lelkek élete.

A szentély mennyezetének szekkója a Szentháromságot ábrázolja, a gondviselő Atyát, a Megváltó Fiút, és a megszentelő Szentlelket.

A szentély déli falán a sekrestye bejárat fölött az Utolsó Vacsorát ábrázoló falfestmény látható, abban az időpontban, amikor Júdás éppen indul elárulni Jézust. Az északi oldalon a már korábban említett, utólag épített másik sekrestye, vagy inkább kis mellékhajó bejárata fölött a Betlehemi eseményt láthatjuk, jászolban a kisded Jézussal, Máriával, Józseffel, és a pásztorokkal.

A szentély elején az ambó található, mely egyszerű fából készült felolvasó állvány, az egri Vincés templom felújításakor került templomunkba. A szembemiséző oltár szintén fából készült, talpazata ívelt kialakítású, pixis formájú, teteje téglalap alakú, nem beépített, hanem mozdítható. A gazdagon díszített, barokk stílusú főoltár a szentély végében helyezkedik el, melynek közepében látható a Tabernákulum, helyet adva az Oltáriszentségben mindig köztünk lévő Krisztusnak. Az oltár jobb oldalán láthatjuk fa talpazaton a Mária Szíve szobrot, mely mutatja nekünk, hogy a Szűz Anya is szenvedett Szent Fiával, az ő szívét is tőr járta át, amint azt az ősz Simeon megjövendölte néki, amikor Jézust bemutatták a templomban. Az oltár bal oldalán ugyanolyan talpazaton található a Jézus Szíve szobor. Látható Jézus lándzsával átdöfött szíve, melyből érettünk kiömlő vére tisztára mosta az emberek bűntől szennyezett szívét. Ő lett érettünk az igazi Húsvéti Bárány, Ő vette el a világ bűneit.

A főoltár fölött láthatjuk templomunk védőszentjének, Szent Demeternek oltárképét, melyet a XVIII. században készült fehér arannyal futtatott fakeret ölel át.

Szent Demeterről, mint vértanú szentről keveset tudunk, a szentek életében nem találjuk a nevét, viszont az Ortodox Egyház egyik legtiszteltebb szentje. A görögöknél Ő Szaloniki védőszentje. A szláv hagyomány szerint Demeter a III.-IV. század fordulóján élt. Szülei a római császár udvarában jeles helyet foglaltak el. Ám ahogy az ifjú Demeter gyarapodott korban, tudásban, és vitézségben, találkozott Krisztus tanításával, és bölcsességét, melyet az Úr kegyelméből már megszerzett, az Isten szolgálatába állította, és prédikálta az igazságot az arra éhező embereknek, hirdette Isten országát városról-városra. Amikor Tesszalonikában lakott, utolérte Maximiánus császár keresztényeket üldöző hadjárata. Katona társai beárulták keresztény hitéért, mert a helyére pályáztak, elfogták, és börtönbe zárták. A császárnak volt egy Libeus nevű óriási termetű bajvívója, aki a keresztényekből puszta kézzel szorította ki a lelket. Ezzel a bajvívóval kellett Demeter legjobb barátjának Nesztornak is megvívnia, aki szintén Krisztus követője volt, de nagyon félt a hatalmas bajnoktól. Kérte Demetert, hogy imádkozzon érette. Ő megígérte neki, keresztet vetett rá, és biztosította, hogy Libeust legyőzi, de azt is megmondta, ennek ellenére ő is vértanúhalált szenved majd. Így is történt. Nesztor legyőzte a bajnokot, mire a császár mérgében lefejeztette Nesztort, és mivel megtudta, hogy Demeter is „ludas” a dologban, beküldte hóhérját a börtönbe, aki több szúrással megölte Demetert. Így teljesedett be az Úr ígérete, hogy Demetert a vértanúság koronájával fogja megajándékozni. Demeter holttestét hű keresztények elvitték, és nagy tisztelettel eltemették. A sírhelyénél sok csoda történt a hagyomány szerint.

Templomunkban a kóruson található egy kisebb méretű orgonaház a XVIII. századból. Az orgona 1993-ban lett újjáépítve. Ez az orgona mechanikus felépítésű, csúszkás rendszerű, 6 regiszteres hangszer, mely méltó arra, hogy a liturgikus énekeket felemelő hangjával még meghittebbé, még lélekemelőbbé tegye.

 

Templomunk tornyában három harang található, a harangokon magyar nyelvű felirat.

A nagy harangon ez áll: „Szent Demeternek Domoszló község lakossága. Újraöntve 1928, öntötte Walser Ferencz Budapest.” A súlya 310 kg.

A középső harangot 1923-ban öntötték újra több helybéli adakozásából, szintén Walser Ferencz öntödéjében. Súlya 156kg.

A kisharang egészen fiatal, hiszen 1957-ben öntötték újra Budapesten az Állami Öntödében, Szlezák Rafael mester irányításával. Súlya 75kg.

A harangok hívó szavára indulnak az emberek a vasárnapi és ünnepi misékre. Domoszlón körülbelül 200-an járnak szentmisére, ami kb. lakosság 10 %-a… A harangok szava kíséri utolsó földi útjukra halottainkat. Harangokkal üzentek egykoron ha ellenség közeledett szeretett hazánk felé.

A domoszlói és ehhez hasonló műemlék templomok őrzik a múltat! (Az imák és az erkölcsi megújulások talán biztosítják a jövőt is!) Őseinknek, az ő történetüknek, vallásos életüknek tanúi ezek a falak. Óvni, és megbecsülni kell műemlékeinket, hogy az utánunk következő nemzedékek is ismerjék, tiszteljék a reánk hagyott anyagi és erkölcsi s főleg lelki kincseket.

 

Megközelítés

 

 

Szertartásdíjak 2011.évre vonatkozólag

 

A községünk története röviden

 

Története

A Keleti-Mátra déli lejtőjén, a Závoz-patak völgyében található a ma több mint 2000 lelket számláló település. Az ásatások arra utalnak, hogy igen régóta lakott település volt. A régészek késő bronzkori sarlót találtak a falu környéki ásatásokkor. Az 1960-as években, a Berek-patak medrének elzárása és víztározóvá való átépítése közben kerültek elő a földből az ősi leletek. Ezek a Mátra Múzeumba kerültek, skír lelet néven. A település, hasonlóan a környék falvaihoz, a kabar eredetű Aba nemzetség szállásterülete volt a honfoglalást követően. Domoszlót az 1200-as évek közepén királyi solymárok lakták. 1263 táján az Aba nemzetség Kompolti ága szerezte meg Domuzlovot, akik 1296-ban vasércbányát nyitottak III. Endre király engedélye alapján. A Kompolti család kihaltával 1522-től az Országh család lett a falu birtokosa, majd Török Ferenc, Országh Borbála férje. Erre az időszakra esik az Oroszlánvár teljes elpusztulása. E család leszármazottai birtokolták a falut 150 éven át. 1686-95 között elnéptelenedett a település. Ekkoriban Rimaszombatról érkeztek szlovák ajkú telepesek. A 18. század első harmadában folytatódott a betelepülés, Kishont és Gömör megyék területéről. Ennek eredményeképpen 1767-ben 804 a lakók száma, száz évvel később pedig már 1951 fő.

Napjainkban egyre több hagyományteremtő rendezvény vonzza a vendégket.

 

forrás: www.domoszlo.hu